![ELTE Atomcsill](/img/default-banner.jpg)
- Видео 303
- Просмотров 6 755 038
ELTE Atomcsill
Венгрия
Добавлен 10 ноя 2015
Előadássorozat középiskolásoknak az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetében
Kürti Jenő: Mágneses rezonancia módszerek: spinek tánca mágneses térben (Atomcsill, 20
Előadó: Kürti Jenő (ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék)
Cím: Mágneses rezonancia módszerek: spinek tánca mágneses térben
Időpont: 2008.11.06.
Kivonat: Az elektronok is és az atommagok is kis pörgő mágnesekként viselkednek - ezt írjuk le a spin fogalmának segítségével. Sztatikus és oszcilláló mágneses mező megfelelő kombinációjával - az ún. rezonanciafeltétel teljesülése esetén - a spineket energiaelnyelésre kényszeríthetjük. Elektronokra ezt hívjuk elektronspin rezonanciának (ESR), atommagokra pedig mag-mágneses rezonanciának (NMR = nuclear magnetic resonance). Ezen spektroszkópiai módszerek segítségével hihetetlen pontosságú információk nyerhetők egyebek között a jelet adó elektron közvetle...
Cím: Mágneses rezonancia módszerek: spinek tánca mágneses térben
Időpont: 2008.11.06.
Kivonat: Az elektronok is és az atommagok is kis pörgő mágnesekként viselkednek - ezt írjuk le a spin fogalmának segítségével. Sztatikus és oszcilláló mágneses mező megfelelő kombinációjával - az ún. rezonanciafeltétel teljesülése esetén - a spineket energiaelnyelésre kényszeríthetjük. Elektronokra ezt hívjuk elektronspin rezonanciának (ESR), atommagokra pedig mag-mágneses rezonanciának (NMR = nuclear magnetic resonance). Ezen spektroszkópiai módszerek segítségével hihetetlen pontosságú információk nyerhetők egyebek között a jelet adó elektron közvetle...
Просмотров: 2 790
Видео
Papp Eszter: Diszlokációk szemléltetése (Atomcsill kísérletek, 2024.04.25.
Просмотров 8 тыс.Месяц назад
A bemutató végén említett Bragg-féle bemutató linkje: ruclips.net/video/UEB39-jlmdw/видео.htmlsi=6jNpqAJFCCeaA1KF Tartalom: 00:00 Bevezetés 01:55 Rézdrót felkeményedése csavarás hatására 04:45 Puhulás hő hatására 05:35 Bragg-féle buborék model (bevezetés) 08:20 szemcsehatár szemléltetése 09:30 diszlokáció vándorlás További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Ugi Dávid: Hogyan deformálódnak a szilárd anyagok? (Atomcsill, 2024.04.25.)
Просмотров 4,8 тыс.Месяц назад
Előadó: Ugi Dávid (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék és Anyag- és Környezetkémiai Intézet) Cím: Hogyan deformálódnak a szilárd anyagok, azaz miért érdemes a szemmel láthatatlan mértékű deformációt vizsgálni? Időpont: 2024.04.25. Kivonat: A szilárd testek deformációjának témakörével kapcsolatban nagyon könnyű úgy vélekedni (ahogy az velem is megesett), hogy annak ismeretének hasznossága ugyan elvit...
Szuchovszky Bertalan: Rugók és rezgőkörök (Atomcsill kísérletek, 2024.04.11.)
Просмотров 1,7 тыс.Месяц назад
Előadó: Szuchovszky Bertalan További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Pozsgay Balázs: Sejtautomaták - játékos modellektől a kvantumszámítógépekig (Atomcsill, 2024.04.11.)
Просмотров 6 тыс.2 месяца назад
Előadó: Pozsgay Balázs (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék és MTA-ELTE Integrálható Kvantumdinamika Kutatócsoport) Cím: Sejtautomaták - játékos modellektől a kvantumszámítógépekig Időpont: 2024.04.11. Kivonat: A sejtautomaták olyan dinamikai rendszerek, amelyeket eredetileg a természet leegyszerűsített modellezésére találtak ki. Egy adott elrendezésben egymás mellett elhelyezkedő sejtek véges s...
Szabó Norton: Az Univerzum szerkezétnek szemléltetése (Atomcsill kísérletek, 2024.03.21.)
Просмотров 13 тыс.2 месяца назад
Előadó: Szabó O. Norton (ELTE Fizikai Intézet, fizika alapszakos hallgató) További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Kovács András: Egymilliárd galaxison át a sötét energia legmélyebb bugyraiba (Atomcsill, 2024.03.21)
Просмотров 32 тыс.2 месяца назад
Előadó: Kovács András (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) Cím: Egymilliárd galaxison át a sötét energia legmélyebb bugyraiba - mit mutat meg nekünk a Euclid űrteleszkóp? Időpont: 2024.03.21. Kivonat: Milyen sebességgel tágul az univerzum? Mi a galaxisokat körülvevő sötét anyag eredete? Hogyan kell elképzelni a világegyetemünket napjainkban gyorsítva tágító, az üres térben lakozó söté...
Gáspár Merse Előd: Érzéki csalódások (Atomcsill kísérletek, 2024.03.07.)
Просмотров 7 тыс.2 месяца назад
01:05 Charpentier-illúzió demonstrálása 02:47 Charpentier-illúzió magyarázat 06:14 intuitív fizika 07:13 kontraintuitív percepciók 09:14 optikai illúziók 10:58 Bajcsy-Zsilinszky Endre homormű 11:53 McGurk-effektus (ruclips.net/video/2k8fHR9jKVM/видео.htmlsi=3poZZYZ0Y98fNwsf) 13:00 neuronok adaptációja (magyarázat) 17:27 színek és súlyérzékelés További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Gáspár Merse Előd: A festő, aki eltünteti a vászonról a zajt (Atomcsill, 2024.03.07.)
Просмотров 9 тыс.3 месяца назад
Előadó: Gáspár Merse Előd (CEU, Department of Cognitive Science) Cím: A festő, aki eltünteti a vászonról a zajt, avagy a mesterséges intelligenciáról közérthetően Időpont: 2024.03.07. Kivonat: Az előadásban tisztázzuk a mesterséges intelligencia fogalmát és számos kapcsolódó fogalmat. Szemléltetjük azt, hogyan képes tanulni egy mesterséges neuronhálózat, és rámutatunk az agyműködéssel kapcsolat...
Papp Eszter: Hullámok (Atomcsill kísérletek, 2024.03.08.)
Просмотров 4,2 тыс.3 месяца назад
További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Csordás András: A kvantummechanika hőskora (Atomcsill, 2024.02.22.)
Просмотров 18 тыс.3 месяца назад
Előadó: Csordás András (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) Cím: A kvantummechanika hőskora Időpont: 2024.02.22. Kivonat: A 19. század végére úgy tűnt, hogy a fizika nagy kérdéseit megoldották. Már csak néhány aprónak tűnő probléma várt magyarázatra. Az egyik ilyen probléma volt a spektroszkópokban a színképekvonalak fellépte. A problémák azonban sokasodtak, és újabb és újabb jelensé...
Daróczi Dániel: Emotive Epoc+ neuroheadset bemutatása (Atomcsill kísérletek, 2024.02.08.)
Просмотров 5 тыс.3 месяца назад
Előadó: Daróczi Dániel, alapszakos fizika hallgató További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Varga Dezső: A részecskefizika útkereső kora (Atomcsill, 2024.02.08.)
Просмотров 18 тыс.4 месяца назад
Előadó: Varga Dezső (Wigner FK) Cím: A részecskefizika útkereső kora - megértenénk-e a kérdést, ha a Világegyetem válaszolna? Időpont: 2024.02.08. Kivonat: Anyu, köszönöm a szülinapi távcsövet, csupa fénylő galaxis az ég! De miért forog mind olyan furán? Környezetből tanultuk, hogy a gravitációs erő négyzetesen csökken a távolsággal… nem kellene a külsejének lassabban forognia? Hát, tudod kislá...
Kemenczei Edina: Káosz a fizika órán (Atomcsill kísérletek, 2024.01.25.)
Просмотров 8 тыс.4 месяца назад
Előadó: Kemenczei Edina (matematika-fizika szakos tanárhallgató) 01:00 Kettős inga 03:26 Mágneses inga 08:28 Mágneses inga kvantitatív elemzése 09:17 Festékkeveredés További információ: atomcsill.elte.hu/NEW/kiserletek/
Jánosi Dániel: Föld-másolatok és felbomló örvények (Atomcsill, 2024.01.25.)
Просмотров 7 тыс.4 месяца назад
Előadó: Jánosi Dániel (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék) Cím: Föld-másolatok és felbomló örvények: amikor még a káosz sem állandó Időpont: 2024.01.25. Kivonat: A köztudatban káosz alatt egy összevisszaságot értünk, valami olyan folyamatot, amit senki nem tud irányítani. Egy fizikus számára azonban a káosz nem más, mint a mozgások egy fajtája. A kaotikus mozgás szabálytalan, megjósolhatatlan, ...
Kis-Tóth Ágnes: Fénytörés és spektrumvonalak (Atomcsill kísérletek, 2023.01.11.)
Просмотров 4,7 тыс.4 месяца назад
Kis-Tóth Ágnes: Fénytörés és spektrumvonalak (Atomcsill kísérletek, 2023.01.11.)
Vukics András: A mindent mérő óra (Atomcsill, 2024.01.11.)
Просмотров 11 тыс.5 месяцев назад
Vukics András: A mindent mérő óra (Atomcsill, 2024.01.11.)
Ungár Tamás: Mikroszerkezet: szerkezet az atomokon túl (Atomcsill, 2008.11.20.)
Просмотров 3,3 тыс.5 месяцев назад
Ungár Tamás: Mikroszerkezet: szerkezet az atomokon túl (Atomcsill, 2008.11.20.)
Csordás András: Hideg atomok csapdában (Atomcsill, 2010.01.28.)
Просмотров 3,1 тыс.5 месяцев назад
Csordás András: Hideg atomok csapdában (Atomcsill, 2010.01.28.)
Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában (Atomcsill, 2010.11.18.)
Просмотров 16 тыс.5 месяцев назад
Varga Dezső: A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában (Atomcsill, 2010.11.18.)
Kis-Tóth Ágnes: Hullámok szemléltetése (Atomcsill kísérletek: 2023.12.07)
Просмотров 16 тыс.5 месяцев назад
Kis-Tóth Ágnes: Hullámok szemléltetése (Atomcsill kísérletek: 2023.12.07)
Bécsy Bence: A természetben fellelhető gravitációshullám-detektor (Atomcsill, 2023.12.07.)
Просмотров 9 тыс.6 месяцев назад
Bécsy Bence: A természetben fellelhető gravitációshullám-detektor (Atomcsill, 2023.12.07.)
Papp Eszter: Hogyan lehet az emberi testbe "belelátni"? (Atomcsill kísérletek, 2023.11.23.))
Просмотров 3,6 тыс.6 месяцев назад
Papp Eszter: Hogyan lehet az emberi testbe "belelátni"? (Atomcsill kísérletek, 2023.11.23.))
Fröhlich Georgina: Sugárzás a gyógyítás szolgálatában
Просмотров 9 тыс.6 месяцев назад
Fröhlich Georgina: Sugárzás a gyógyítás szolgálatában
Kis-Tóth Ágnes: hallgatói kísérletek (Atomcsill kísérletek, 2023.11.09.)
Просмотров 7 тыс.6 месяцев назад
Kis-Tóth Ágnes: hallgatói kísérletek (Atomcsill kísérletek, 2023.11.09.)
Asbóth János: A „kísérteties távolhatás tettenérése” (Atomcsill, 2023.11.09.)
Просмотров 27 тыс.7 месяцев назад
Asbóth János: A „kísérteties távolhatás tettenérése” (Atomcsill, 2023.11.09.)
Papp Eszter: Mechanikai kísérletek Öveges tanár úr könyvéből (Atomcsill kísérletek, 2023.10.26.)
Просмотров 2,9 тыс.7 месяцев назад
Papp Eszter: Mechanikai kísérletek Öveges tanár úr könyvéből (Atomcsill kísérletek, 2023.10.26.)
Németh Róbert: Határozatlan mozgások (Atomcsill, 2023.10.26.)
Просмотров 6 тыс.7 месяцев назад
Németh Róbert: Határozatlan mozgások (Atomcsill, 2023.10.26.)
Hömöstrei Mihály és csapata: a HYPT verseny bemutatása (Atomcsill kísérletek, 2023.10.12.)
Просмотров 1,1 тыс.7 месяцев назад
Hömöstrei Mihály és csapata: a HYPT verseny bemutatása (Atomcsill kísérletek, 2023.10.12.)
A gyurma és fa lakat istenem mekkora találmány
Pedig hol hullám hol részecske, attól függ megkérdezem-e. A késleltetett kvantum-radír kísérlet bebizonyítja, hogy nem az interakció miatt omlik össze a szuperpozíció hanem magától az információ tényétől.
Magas tudomány. Èrdekel nagyon , remélem idővel jobban értem majd. 😊
“A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).” A számok egy részének, több osztója van, amelyeket törzstényezőre bontással határozunk meg. Azon számok, amelyeknek, az “1”, és önmaga az osztója, azok a prímszámok.
Honnan tudjuk hogy melyik eredmény a “jó eredmény”, a sok eredmény közül!? Hadamár legyen veletek!
Az emberiség valaha tudja majd módosítani a bolygók pályáját?
Minek? dgy
@@elteatomcsill8013 hogy a megfelelő távolságban lehessen egy csillagtól.
@@elteatomcsill8013 Elszökni a naptól mikor felfúvódik. Van/lesz rá idő :). Szerintem csak energia és fejlettségi szint kérdése.
És ebben lehet valami? A facebook egyik csillagászati csoportjában írta valaki: "A féregjáratban az idő a távolság rövidülésével azonos mértékben lelassul. Ezért a féregjáraton át pontosan ugyanannyi ideig tart egy utazás mint egyenesen a járaton kívüli térben."
Nem igaz. A kommentekben sok megalapozatlan állítás megjelenik. Nem kellene mindegyikre ugrani. dgy
Ez igaz vagy nem? "amikor a Nap vörös óriássá kezd majd dagadni, azzal a teljes sűrűsége csökkenni fog, a tömege nem, de a térfogata növekedésével járó sűrűség csökkenéssel a tömegének az eloszlása változik, így a tömegközéppont felé ható gravitációs erő köbösen csökken a vektori eredők függvényében. Ezzel, ahogyan dagad, úgy lesznek egyre távolabbi pályákon a bolygók. Így például a Jupiter, Neptunusz, Uránusz jó eséllyel olyan messzire kirepül, hogy elszakad a Naptól és csatlakoznak a csillagok közötti térben kóborló többi bolygóhoz addig amíg egy másik csillag be nem tudja vonzani saját maga körüli pályára."
Ez egyszerűen hülyeség. És ezt már az 1700-as években is tudták. dgy
@@elteatomcsill8013 köszönjük a választ!
Sajnos a minőség borzasztó, ez így élvezhetetlen. Szükség lenne pedig minőségi hazai ismeretterjesztő tartalmakra.
Mi az előadások tudományos tartalmáért, minőségéért felelünk. A felvétel technikai színvonala ezzel szemben pusztán pénzkérdés. Reklamálni az egyetemet fenntartó állami szerveknél lehet. Egyébként a felvétel alá írt adatok alapján könnyen rá lehet jönni, hogy ez egy 15,5 éves felvétel. A mostani videóink technikai színvonala már sokkal jobb (nagyobb részt egyéni fejlesztéseknek köszönhetően). dgy
A "grammos" fekete lyukak, bolygónkon vélhetőleg a mosógépeink körül vannak.
Nem lehet betelni DGY-vel❤❤❤
Zseniális! 😊 42 éves vagyok, de most elgondolkodtam, hogy visszaülök egy második diplomára. Kár hogy nem fizikus lettem.
Köszönjük az érdekes és látványos kísérleteket! :) Ha a kiwire hat a mágnes, mert víz van benne, akkor az emberre is, hiszen testünk kb. fele vízből áll. MRI vizsgálat során egy igen nagy mágneses térbe kerül a testünk a készülékben. Ott is érvényesül valamekkora ilyen taszító hatás az emberi testre? Milyen lehet ennek a biológiai hatása? Sok mágnesterápiás eszköz - mely pulzáló mágneses teret alkalmaz (és teszem hozzá a hatásosságuk vitatott) - hatása is ezen a jelenségen alapulhat? Mivel a testünk, sejtjeink, sejtszervecskéink eltérő mennyiségben tartalmaznak vizet (pl. sejtmembrán vs. sejtplazma vs. ER) egy pulzáló mágneses térben eltérő módon reagálhatnak?
számomra nyögvenyelősen indult, de az első 20 perc után nem bírtam abbahagyni... sőt, hallgattam volna tovább is :) thx, nagyon jó előadás volt!
Tökéletes előadás, Köszönet érte! Általános iskolában nem szerettem a fizikát, , kémiát, matematikát... közép iskolában kezdtem megkedvelni őket, de megszeretni ott sem tudtam. Aztán a hobbijaim nagy része olyan volt, amihez kellettek, így érdeklődtem is a téma iránt. Ma már ott tartunk, hogy vannak tudósok, akik képesek a szakterületük ismereteit úgy tovább adni egy szintig, hogy matek, képletek, és különösebb fizikai ismeretek nélkül is érthetővé válnak a magyarázatok.
Még soha nem láttam ennyire érthető előadást!!Köszönö kedves Norbert !!!
Nagyszerű előadás, remek előadó.
köszönöm, csak épp 240p-ben élvezhetetlen, nem látni a kivetítést sem :(
Elvileg idővel megjelenik majd a többi felbontás is
ha elolvasod a video leírását, meg fogod érteni a helyzetet.
egy perc keresés volt, parancsolj: atomcsill.elte.hu/NEW/wp-content/uploads/2021/08/atomcsill_4_03_Kurti_Jeno.pdf
Nagyon tetszett a videó Érdekes volt és hasznos A haja pedig elképesztően csodalatos
Norton a legjobb előadók pl. Dávid Gyula, Frei Zsolt, Lukács Béla nyomdokain halad, Gratula, és Sok Sikert még!
Nagyon jó volt az előadás, köszönjük szépen! Az előadáshoz lazán kapcsolódna két kérdésem: A kvantum-fluktuációval kapcsolatban (sajnos pont ennél a résznél ment el a hang) a fluktuáció elképzelhető/értelmezhető -e úgy (nagyon leegyszerűsítve), mint egy nem feszített medence víztükre, ahol a pici egymást kioltó/erősítő hullámok következtében néha nagyobb hullámok alakulnak ki és ezeknél egy-egy csepp lefűzödik a víztükörről (analógia a részecskeképződéssel)? Az ősrobbanás pedig analóg lehetne azzal, hogy egy nagy tárgyat dobtak a vízbe (tudom, az ősrobbanás során keletkezett minden, a téridő is) (vagy esetleg két brán ütközésénél), ez hullámokat keltett és ezeknek a hullámoknak a maradványa a megfigyelt fluktuáció jelensége. Azaz lehetséges -e értelmezni ezt a "vízfelszínt" úgy, hogy ennek a fluktuációja az ősrobbanás után kialakuló "visszhang"? A második kérdésem gyakorlatiasabb: Hallottam korábban, az elektromos és mágneses tér is fluktuál, és hogy e kvantum-fluktuáció nélkül egy gerjesztett fluorofór fluoreszcencia emissziója sem történhetne meg? Eleve ha az elektromos és mágnesen tér fluktuál, akkor hogy lehetséges monochromatikus, koherens fényt (pl. laser) egyáltalán előállítani? Hiszen a fluktuáció miatt elvileg meg kellene szünnie a fotonok diszkrét energiaeloszlásának és folytonos eloszlásúnak kellene lennie, nem? Vagy csak a nagyságrend sokkal kisebb, ezért nem látjuk a hatását? (Lehet ez az utolsó kérdésem hülyeség, nem vagyok fizikus, csak lelkes érdeklődő...)
13:21 ... egy függőleges vonallal jobbra fordul a görbe ...
Vincze Miklósnak saját youtube csatornája van, ajánlott azt is követni.
Tetszett.
Nagyon szép volt az előadás! Lenne egy kérdésem: Ha kívülről szemlélve nem éri el a fekete lyukba érkező anyag az eseményhorizontot, csak a végtelen jövőben, akkor az univerzum születése óta elvileg nem is mehetett volna anyag az eseményhorizonton belül. Mégis elnyeli az anyagot és el is nyelte, hiszen a tömege növekszik. De hogy, ha csak a távoli jövőben következik be?
Ez egy régi, makacs félreértés a fekete lyukakkal kapcsolatban. Ebben a kommentfolyamban már legalább háromszor válaszoltam rá. Igaz, hogy egy pontszerű test csak végtelen idő alatt érné el a fekete lyuk eseményhorizontját. Ez jön ki az általános relativitáselmélet pontszerű testek mozgására vonatkozó egyenleteiből. Pontszerű testek azonban nem léteznek. Még a legkisebb tömegű testhez is tartozik egy (a tömegével arányos sugarú) Schwarzschild-sugár. Ez a Schw-gömb általában a test elsejében van. Amikor a test közeledik a fekete lyuk eseményhorizontjához, először a két horizont ér össze - ehhez pedig nem végtelen idő kell, hanem véges. Ezután már nem alkalmazható a pontszerű testre vonatkozó közelítés, hanem bonyolult numerikus módszerekkel lehet kiszámítani a két horizont összeolvadását. Ehhez megint véges sok idő kell. Utána a bekebelezett test nagyon gyorsan (milliszekundumok alatt) bezuhan a lyuk közepén levő szingularitásba. Tehát a fekete lyuk a valódi, nem pontszerű, véges tömegű testeket véges idő alatt elnyeli. Így semmi akadálya sem a fekete lyuk létrejöttének, sem további gyarapodásának. dgy
@@dgy137 Köszönöm!
@@dgy137 Köszönöm a választ, valóban nem olvastam mind a 818 kommentet, ugyanis a kommentek jelentős részének színvonala nem túl magas. Bár most így részletesebben beleolvasva, nagyokat nevettem, amikor láttam, hogy Ön derekasan már-már heroikusan próbálja osztani a gyöxiket, több kevesebb sikerrel... Kitartást kívánok hozzá!
17:26 A keresztény egyház keleti és a nyugati felének szakadása 1054-ben történt.
👌👍
Miért nem nyeli el a sötét anyagot a központi fekete lyuk és a galaxisban található több millió fekete lyuk? Bár a DM nem lép interakcióba a normál anyagokkal, viszont a BH-val, igen, vagy mégse?
"Miért nem nyeli el a sötét anyagot a központi fekete lyuk és a galaxisban található több millió fekete lyuk?" Ugyanazért, amiért a kerti kút nem nyeli el az országra hulló összes esőt, vagy a nílusi krokodil nem nyeli el Afrika összes szúnyogját: a világegyetem nagyon nagy, a fekete lyukak meg kicsik, és ritkán helyezkednek el. "A galaxisban található több millió fekete lyuk " számra is csak elenyésző töredékét teszi ki a Galaxis kb 1000 milliárd csillagának. Térfogatra pedig még sokkal kisebb arányt tesznek ki - érdemes egyszer utána számolni: egy fekete lyukat tekintsünk mondjuk 10 km átmérőjű gömbnek, a Galaxis méretét pedig meg lehet nézni a wikin. Másrészt közkeletű (és a rossz sci-fi filmekben elterjedt) tévedés úgy elképzelni a fekete lyukat, mint egy gigantikus porszívót vagy a mesebeli kisgömböcöt, ami mindent magába szív. Nem így van. Megfelelő pályán egy bolygó nyugodtan keringhet egy fekete lyuk körül anélkül, hogy sötét szomszédja étvágya vagy szívóhatása miatt kellene aggódnia. A végtelenből érkező testek vagy részecskék nagy része éppen úgy elkerüli a fekete lyukat, mint a Naprendszert nemrég meglátogató exoüstökös a Napot. Csak azok a testek esnek bele a lyukba, amiket balszerencsés pályájuk túl közel visz hozzá. A sötét anyag amúgy igen ritkán tölti be az univerzumot. Igaz, hogy ötször-hatszor több van belőle, mint a közönséges anyagból, de sokkal nagyobb teret tölt be. A közönséges anyag sűrűsége (a belátható univerzumra vett átlag) kb 1 proton köbméterenként - ha ezt megszorozzuk hattal, akkor sem kapunk valami hű de nagy sűrűséget. (A perspektívánkat az torzítja, hogy hozzászoktunk a földi körülményekhez, ahol egy köbméterben tíz a huszonsokadikon részecske nyüzsög. Van ilyen hely is, de ritka kivétel.) A nagyon ritka sötét anyag részecskéi tehát néha összetalálkoznak a még sokkal ritkábban elhelyezkedő fekete lyukak egyikével, és belehullnak. Ez a balszerencsés esemény nem nagyon változtatja meg az univerzum általános dinamikáját és történetét. dgy
Why is dark matter not absorbed by the central black hole and the millions of black holes in the galaxy? Although DM doesn't interact with normal matter, it interacts with BH, right?
❤
Pont olyan satum van
Hogyan lehet megállapítani,hogy tágul a világegyetem vagy zsugorodik?
Távoli galaxisok fényének megfigyelésével. Ha vöröseltolódik tágul, ha elkékül zsugorul.
Köszi szépen ezt a videót! A rézhuzalt ha olyan 800..900°C-ra hevítjük (élénkvörös izzás), szépen visszapuhul. Igazából a huzal a gyártása során már jelentősen felkeményedik, tehát ha melegítéssel (izzítással) kezdünk, remek puha vörösrezet kapunk. 🙂
❤
Furcsa hogy a dicsérő kommenteket is törlik...
Eszter hölgyként és előadóként is felnőtt az egyetemen - jó donorok jó akceptoraként.
Még mindig jó érzés újra megnézni ezt az előadást. Különösen kellemes látni, hogy Dávid Gyula milyen sok kommentelő kérdésére, felvetésére reagált. Elképesztő alázat és tisztelet lehet az oka, hogy a néha sértegető, bántó stílusban megfogalmazott írásokra amik sokszor nem is kellő tudományos igényességgel írodnak hosszú, érvekkel alátámasztott válasz érkezik!
Ez szeget ütött a fejembe!
nagyon jó
😍
Nem szabad tanárnak menned, mert senki semmit nem fog ebből érteni! 🫤
Fantörpikus! Én már a tejszínhabot is csak diszlokációkkal esszem. 🙂↔️
Nagyon köszönönöm, nagyon szemléletes volt
Annyira aranyos, mosolygós ez a tanárnő, élvezet volt hallgatni. Köszönöm az előadást!
Olyan hogy "idő" nincs és nem.is volt! Ezt az ember alkotta meg, hogy megkön yítse az életét. Az ősrobbanás óta egy körforgás indult be. Amikor megint kb. 13 milliárd év múlva minden eltűnik ekkor vissza áll az őstobbanás előtti állapot.
Micsoda kemény, karakterisztikus, megfellebezhetetlen kijelentések! Ezeket az információkat ön nyilván közvetlenül a Főnöktől, a Konstruktőrtől kapta... Amúgy totális antropocentrizmus az egész. Miért kell(ene) a szegény világnak pont 13 milliárd év múlva eltűnnie? Csak azért, hogy az ember ismét a világ - vagy legalábbis az (ön szerint nem létező) Idő - közepén érezhesse magát? :) dgy
Ha egy komputer konkrét számítási eredményét csak statisztikai valószínűségszámítással lehet megkapni akkor egy ilyen eszköz fejlesztése számomra csupán egy újabb lehetséges útnak tűnik a káosz felé. Persze, ettől függetlenül muszáj kutatni. Aztán vagy kisül belőle valami használható, vagy nem, mindenesetre butábbak nem leszünk tőle...
A hagyományos, elvileg teljesen "pontos", determinisztikus komputerek eredményei is számítási bizonytalanságokkal terheltek. Ugyanis sem a használt fizikai modell, sem a bemenő adatok nem lehetnek tökéletesen pontosak. Lásd pl Jánosi Dániel előadását az időjárás-előrejelzés során felbukkanó "pillangó-diagramokról" és azok kezeléséről. Pedig ott elvileg jól ismert differenciál-egyenletek numerikus megoldásáról van szó. Ha egy kvantumszámítógép egy bonyolult problémát sokkal nagyobb adathalmazzal, sokkal gyorsabban old meg, mint egy hagyományos gép, akkor máris megéri vállalni a statisztikus hiba kockázatát, és neki lehet látni keresni a korrekciós és átlagolási eljárásokat. dgy
Nagy élveztem az előadást. Az áldozatokról annyit, hogy szovjeteknél volt valami rendelet, ami tiltotta, hogy bárkinél a halálozás okaként csernobil bármilyen módon is felmerüljön, hogy igaz vagy sem, nem tudom. De így jelentősen torzulhat a statisztika, ha így volt. Gondolom akik a mentesítés közben nagyon jelentős dózist kaptak, ők a Szovjetunió felbomlásáig akár meg is halhattak. A másik nagyobb kérdés amire nem igazán lehet tudni a választ, hogy a mentési munkálatok része volt a talaj felső részének az eltávolítása. Erről sokféle információt olvastam, hogy elásták, vagy a szarkofág építéséhez használták. De valahogy úgy érzem, hogy ez a téma nem nagyon van feszegetve. Bár az előadásban szó volt a vöröserdőről, de arról is többféle információ látott már napvilágot. Először földbe taposták gépekkel, majd kiásták, mert féltek, hogy a talajvizet megszennyezi, és ezzel a folyóba jut, mellesleg a folyóban ott rozsdásodik két hajó is, amit nem igazán lehet látogatni a magas sugárzás miatt. Szóval a lényeg, hogy hol is van egész pontosan az a föld amit eltávolítottak? +1 Valerij Illics Hodemcsuk a 4 reaktor romjai alatt van. Vajon milyen állapotban lehet a holtteste? Abba a környzetben végbemehet a bomlás folyamata? Vagy a test már a robbanás után a magas hő miatt elhamvadhatott? Tudom kicsit morbid, de gondolom radioaktív környezetben ez a folyamat is egész máshogy zajlik?
A vészleállításnál, vagyis amikor elkezdték betolni a szabályzórudakat, azért szaladt meg a láncreakció, mert a rudak alján volt a grafit, és a közepén a bór. Vagyis először a grafit érkezett be a reaktortérbe, ez sajnos kimaradt az előadásból, ezért nem volt érhető ez a része.
Ez a tuti. 10 perc alatt el tudok aludni. Végre nem kell gyógyszer. 45 éve órán is küzdöttem
Felét nem értem úgy hadarsz. Mutass egy feketelyukat
Lehet lassítani a lejátszási sebességet.
A néző mérsékelt felfogóképessége nem az előadó problémája. Az előadásban van fénykép az említett objektumról.